204-205. Nap: Hlane Nemzeti Park (Eswatini)

Posted by:

|

On:

|

,

Augusztus 11-12.: A Mlilwane Nemzeti Parkból eredetileg egyenesen Mozambik felé indultunk, de a határ előtt megpillantottunk egy táblát a Hlane Nemzeti Parkról. Gyorsan utánanéztünk, és kiderült, hogy ez Eswatini legnagyobb védett területe. Ráadásul a belépő és a kemping együtt is teljesen belefért a költségvetésünkbe – így nem sokat gondolkodtunk, irány a park!

Mielőtt elindultunk volna, még bevásároltunk egy kis húst és kolbászt, hogy búcsúzóul a dél-afrikai országoktól süthessünk még egy braai-t. A park első, úgynevezett „bemutató” részén rengeteg orrszarvúval találkoztunk – már ez önmagában nagy élmény volt. Láttunk egy nyalát is csontot enni, ami azért meglepő, mert ez már a harmadik növényevőnk volt, ami csontot evett, ami egy ritka jelenség – azért csinálják, hogy kálciumhoz és foszforhoz jussanak. Később kiderült, hogy egy kapun áthajtva sokkal nagyobb területet is bejárhatunk (a recepción azt mondták, hogy ahová be lehet menni, ott a kapu nyitva lesz, a többi pedig le van zárva). Ebben a részben kevesebb állatot láttunk, viszont sokkal változatosabb és zöldebb volt a táj. Sok parkban sajnos annyira elszaporodnak az állatok – főként az elefántok –, hogy mindent lerágnak, és emiatt sivár lesz a környezet. Nekünk jobban tetszettek azok a helyek, ahol kevesebb állat él, így kicsit keresni kell őket, de a táj üde és élő marad. Így sokkal kevésbé van óriás állatkert érzése az embernek.

Összességében egy remek délutánt töltöttünk a Hlane-ben. Úgy hittük, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor vadállatokkal találkozunk, hiszen Kelet-Afrikában elképesztően drágák a belépők (sok helyen már önmagában az autóért 150 dollárt kérnek naponta). Akkor még nem sejtettük, hogy Mozambikban és Malawiban is rátalálunk majd olyan kevésbé ismert parkokra, amelyek végül a legjobb élményeket adták.

Este grillezés előtt még láttunk egy elefántot a kemping melletti itatónál, hajnalban pedig korán keltünk, hogy napfelkeltére leérjünk egy kisebb tóhoz. Ott főztünk kávét, megreggeliztünk, és közben figyeltük, ahogy lassan ébredeznek az állatok körülöttünk – gyönyörű, békés pillanat volt.

Posted by

in

,